Fajtaismertetõ
Az angol cocker spániel a spánielek közül a legelterjedtebb és legismertebb fajtaváltozat. Az emberek többsége ezt a fajtát képzeli maga elé, ha a spánielekrõl beszélünk. Közkedveltsége nem véletlen: remek, tanulékony, intelligens és játékos társa az embernek, emellett kitûnõ vadászkutya: a legnehezebb terepeken is megállja a helyét, munkáját földön és vízen egyaránt kitûnõen végzi. Kialakulása a XIX. sz. közepére tehetõ. Kisebb szárnyasok vadászatára használták. A szukák magassága 36-39 cm, a kanoké 37-40 cm. Súlyuk 11-14 kg.
Vérmérséklete
Jelleme: A fajta állandó vidámságáról ismert. Úgy tűnik, szünet nélkül csóválja rövid farkát. Szelíd és barátságos, eleven és kedves. Értelmi képességeit nem szabad alábecsülni. Noha többnyire elég készséges és engedelmes, van benne némi akaratosság is. Kiváló a szaglása, és általában szereti a vizet. Ha ridegen tartják, eltompul; vidám, társaságkedvelő természete csak akkor bontakozik ki teljesen, ha a lakásban él, együtt a családdal.
Társas viselkedése: Az angol cocker spániel általában jól kijön a többi kutyával, s a macskák és egyéb háziállatok sem okozhatnak gondokat a számára. A gyerekekkel szemben türelmes, de azt nem hagyja, hogy játékszernek tekintsék. Ha bajt érez, vagy ha látogatók érkeznek, felemeli a hangját, de ennek ellenére nem igazi házőrző vagy őrző-védő kutya. Minden látogatót megszimatol, majd lelkesen üdvözli őket.
Általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye: Igen gyakori kefélés és fésülés híján az angol cocker spániel szőrzete hamar gubancossá válik. Különösen nagy figyelmet igényel a lábai között, a lába tövénél és a füleken fejlődő szőr. A füleket rendszeresen ellenőrizni kell; az alattuk, a hallójárat nyílásának környékén növő szálakat le kell nyírni; ezzel megelőzhető a fül bedugulása és esetleges begyulladása. Előfordul, hogy a talppárnák között is hosszú szőr nő, és ez zavarhatja a kutyát; ezeket a szőröket a gazdája is könnyen le tudja vágni. Az angol cocker spánielt évente nagyjából 2-4 alkalommal kell elvinni egy kutyakozmetikába; a gyakoriság a szőrzet minőségétől és sűrűségétől függ. A szalonban egy szakértő kézzel kiszedegeti az elhalt szőrszálakat, és kiritkítja a fej tetején, a fül alatt és a nyakon növő szőrt is. Az alapos nyírás után a kutya újból csinos- nak és rendezettnek látszik. Egyes egyedeknél könny-nyomok alakulhatnak ki; ezek megfelelő készítménnyel való rendszeres törülgetéssel tehetők halványabbá.
Tanítása: Az engedelmes természetű angol cocker spániel nagyon szeret gazdája kedvében járni, ugyanakkor megvan a maga akarata is, amely időről időre úrrá lesz a kutyán – ez jellemző spánielvonás. Következetes neveléssel, valamint a foglalkozások szórakoztató és a kutya számára kihívást jelentő jellegének fenntartásával hamar megtanítható arra, hogy mit várnak tőle. Ennek a kutyának – és főleg a kölyköknek – roppant kifejező a tekintete, és pontosan tisztában van azzal, hogy ezen eszköz segítségével könnyen rá tudja szedni a gazdáját. Ha a gazdája mindent elnéz neki, akkor a kutya hamarosan nem veszi őt komolyan, hanem elkezd a saját feje után menni.
Mozgásigénye: Az angol cocker spánielt eredetileg bozótos, nehéz terepen való vadászathoz tenyésztették ki. Hosszú órákig gyalogolhat anélkül, hogy kifáradna – ennek ellenére nem igényel túl sok mozgást. A napi három rövid sétával, továbbá hetente néhány hosszabb sétával, és egy-egy vidám hancúrozással a kertben már tökéletesen beéri. A legtöbb angol cocker spániel szeret úszni, és az esőben is szívesen sétál.
Alkalmazásai: Egykor rendkívül népszerű vadászkutya volt, de ma már ritkábban találkozni vele a terepen. Egyre gyakoribb látvány viszont a kiállításokon – és persze a legtöbb példánya családi kutyaként él. Ha a gazdája szeretne valami elfoglaltságot a kutyájának, érdemes lehet vadászati gyakorlatra járatni, bár rendszerint az olyan, nagy mozgékonyságot igénylő sportok is megfelelők számára, mint az ügyességi próbák.